A szakvélemény és a szóbeli

Mit kell tartalmaznia a szakvéleménynek

Két lista fut együtt. A Szaktv. 47. § (4) bekezdése szerint a szakvélemény tartalmazza a leletet, a módszer rövid ismertetését, a szakmai ténymegállapításokat, a szakértő véleményét, a kirendelés körébe tartozó korábbi vizsgálat értékelését, a módszertani levélre utalást vagy az attól való eltérés indokát, és azt, hogy a szakértő mely szakterületen jogosult véleményt adni, illetve hogy eseti szakértőként járt-e el.

A 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 10. § (1) bekezdése ugyanezt a vizsgálat oldaláról bontja: a lelet a vizsgálat tárgyára, az eljárásokra, az eszközökre és a tárgyban bekövetkezett változásokra vonatkozó adat; ezután jön a módszer, a szakmai ténymegállapítás, majd a következtetés, benne a feltett kérdésekre adott válasz. A szakértő vizsgálat alapján ad véleményt (1. § (2)).

Az írásbeli szakvéleményt a készítő aláírja, feltünteti a nyilvántartási számát, és ellátja bélyegzője lenyomatával. A bélyegzőn a név, az igazságügyi szakértői minőség és a nyilvántartási szám szerepel. Magyarország címere a bélyegzőn nem használható (47. § (7)). Írásbeli előterjesztésnél, ha törvény másként nem rendelkezik, a szakvéleményt a 44. § (2) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartással kell kézbesíteni (47. § (2)). Szervezet nevében a természetes személy szakértő a saját szakmai felelősségével írja alá, a vezető tisztségviselő ellenjegyzi, hogy a vélemény a tevékenységi körben és az eljárási szabályok betartásával készült (48. §).

Felépítés, ahogyan érdemes megírni

A jó szerkezet követi a rendelet sorrendjét, és a bíró számára külön olvasható. Elöl a kirendelés adatai és a megválaszolandó kérdések, hogy látszódjon: a szakértő azt válaszolja meg, amit feltettek. Utána a vizsgált anyagok felsorolása, majd a módszer úgy, hogy egy azonos szakterületű szakértő a vizsgálatot utána tudja gondolni. A lelet a tapasztalt tényt rögzíti. A szakmai értékelés ebből von le következtetést. A végén a kérdésekre adott válaszok külön, számozva állnak, majd a záradék: szakterület, nyilvántartási szám, aláírás, bélyegző, és ha kell, az ellenjegyzés. A díjjegyzék a vélemény melléklete, nem a szakmai értékelés része.

• Együttes szakvélemény: több szakértő azonos véleményre jut, és közösen terjeszti elő (IRM 11. § (1), Szaktv. 47. § (8)).
• Egyesített szakvélemény: több szakterület véleményét fogják össze.
• Papír alapú közös véleménynél minden szakértő teljesíti a formai kellékeket (IRM 11. § (2)).
• Szakkonzultáns vagy segédszemélyzet igénybevételét a véleményben közölni kell, és meg kell mondani, a konzultáns milyen szakkérdésben nyilatkozott (47. § (5)).

Szövegezési szabályok

A feltett kérdésre kell válaszolni. Ami a kérdésen kívül esik, de az ügy megítéléséhez kellhet, nem a válaszba csempészendő jogi minősítés: a 12. § szerint haladéktalanul jelezni kell a kirendelőnek, és a további lépést az ő rendelkezése szerint kell megtenni.

A lelet és a vélemény nem mosható össze. A lelet azt írja le, ami a vizsgálatban megjelent: fájl, verzió, napló, hiányzó funkció. A vélemény azt mondja meg, ebből szakmailag mi következik. A valószínűségi fokozatokat a jogszabály nem nevezi meg egy skálán. A szakmai gyakorlatban a biztos, a valószínű és a lehetséges jelzőt akkor használjuk, ha a vizsgálat a következtetést nem egyforma erővel támasztja alá, és ezt a szövegben meg is kell indokolni. Kitalált százalék önmagában nem szakvélemény.

Jogkérdésben a szakvélemény nem foglalhat állást, ha jogszabály másként nem rendelkezik (Szaktv. 47. § (6)). Informatikai ügyben jogkérdés például az, hogy a szerződéses késedelem szerződésszegés-e, hogy a fél kártérítésre köteles-e, vagy hogy a cselekmény bűncselekmény-e. Szakkérdés az, hogy a leszállított program a rögzített követelményekhez képest mely funkciókat tartalmazza, és a forrásállapotból az átadott állapot szakmailag levezethető-e.

Kiegészítés és aggályosság

Kiegészítő szakvéleményt akkor kell adni, ha az írásbeli vélemény után a kirendelő olyan további kérdést tesz fel, amely az eredeti kirendelésben nem szerepelt (IRM 13. § (1)). A homály, a hiány, a belső ellentmondás vagy a szakértő tudomására hozott bizonyított ténnyel való ellentmondás tisztázása a díjazás szempontjából nem kiegészítő vélemény (13. § (2)). Erre a 3/1986. IM rendelet 8. § (2) bekezdése szerint külön díj sem jár. A kiegészítő véleményre a szakvélemény szabályai megfelelően irányadók (13. § (3)).

Aggályos a vélemény, ha a hatóság vagy a bíróság aggálytalanul nem fogadhatja el: homályos, hiányos, ellentmondó, a szakkérdésen túlterjeszkedik, vagy a módszer nem ellenőrizhető. Büntetőügyben ilyenkor felvilágosítás, kiegészítés vagy új szakértő jöhet szóba (Be. 197. §). A felvilágosítás nem új vizsgálat. Új szakértő kirendelése előtt a törvény a meglévő vélemény tisztázását várja el, ha az tisztázással orvosolható.

Szóbeli előadás a tárgyaláson

A szakvélemény írásban vagy szóban terjeszthető elő, a kirendelés szerint (Szaktv. 47. § (2)). A tárgyaláson a szakértő az írásbeli véleményét nem olvassa fel újra. Elmondja, milyen kérdést kapott, milyen anyagot vizsgált, milyen módszerrel, és mi a rövid szakmai válasz. A bíró, az ügyész és a felek kérdezhetnek. A válasz a feltett kérdéshez kötött, a lelet és a következtetés továbbra is elkülönül, és jogkérdésben a tárgyaláson sem szabad állást foglalni.

Ha a kérdés új, és az eredeti kirendelésben nem szerepelt, a szakértő megmondhatja, hogy a válasz kiegészítő véleményt igényel, és nem improvizál teljes új vizsgálatot a pulpituson. Ha a kérdés a homályt tisztázza, arra helyben, díj nélkül válaszol. A megjelenésért jelenléti díj jár a díjrendelet 3. §-a szerint. A hamis szóbeli szakvélemény ugyanúgy a Btk. 272. § (2) bekezdés a) pontja alá esik, mint az írásbeli.

Hogyan zajlik a jogi vizsga szóbeli része

A vizsgát az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervezi (10/2006. IM rendelet 13. § (1)). A vizsgabizottság három fő, az elnöki tisztet a miniszter képviselője látja el (10. § (3)). A vizsga tárgya az 1. melléklet A) része szerinti tételes jogi ismeret és a tanfolyamon elsajátított joganyag gyakorlati alkalmazása (12. §). A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, nyelve magyar, segédanyag nem használható (13. §).

Az írásbeli teszt negyven kérdés, negyven perc, a Jogakadémia zárt oktatási felületén. Eredményes, ha a jelölt a pontok legalább 60 százalékát megszerzi. Ennél gyengébb eredmény nem felelt meg, és szóbeli vizsgára nem lehet menni (14. §). A hatályos jogtári szövegben a 15. § nem tartalmaz rendelkezést. A szóbeli a 16. §-ban van: a bizottság kérdésekkel győződik meg arról, hogy a jelölt rendelkezik-e az igazságügyi szakértői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati jogi ismeretekkel. A szóbeli nyilvános, és videókonferencián is megtartható (16. § (2)–(3)).

A bizottság zárt tanácskozásban értékel, és az eredményt szóban, nyilvánosan hirdeti ki (17. § (1)). Az értékelés megfelelt vagy nem felelt meg (17. § (2)). Sikertelen vizsga megismételhető (18. §). A vizsgát az első képzés elvégzését követő egy éven belül le kell tenni; utána az első képzést is újra el kell végezni (19. §). Az eredményes vizsgáról a Jogakadémia elektronikus tanúsítványt állít ki (21. §).

• Az első képzés díja 28 000 forint, a vizsga díja szintén 28 000 forint, a megismételt vizsgáé is (23. § (1)–(2)).
• A rendszeres jogi továbbképzés díja 18 000 forint, és ahhoz vizsga nem társul (23. § (3)).
• Aki az első képzésről három óránál többet hiányzik, a tanfolyamot megismétli, és vizsgára sem bocsátható (4. § (2)).

Hogyan érdemes felkészülni a szóbelire

A szóbeli nem tételcímek felmondása. A bizottság azt nézi, a jelölt a szabályt az ügyre rá tudja-e illeszteni. Egy válasz három részből álljon: mi a szabály és melyik paragrafus, mit jelent a szakértő hétköznapi munkájában, és mi a tipikus tévesztés. Példa: „Kiegészítő vélemény az új kérdés, IRM 13. § (1). A homály tisztázása nem az, 13. § (2), és külön díj sem jár, díjrendelet 8. § (2).”

Érdemes hangosan, két-három percben elmondani egy-egy témát: névjegyzékbe vétel, kirendelés tartalma, ötnapos jelzés, szakvélemény kellékei, jogkérdés tilalma, fegyelmi vétség a 93. § szerint, díj és képzési hozzájárulás, bírósági szintek. A minta szakvéleményt érdemes úgy olvasni, hogy minden bekezdéshez meg tudd mondani, melyik szabálynak felel meg. Segédanyag a vizsgán nincs, ezért a paragrafusszámot fejből kell tudni, a rendelet mellékletének forinttáblázatát nem.