A szakértői működés joganyaga

Melyik jogszabály mire való

A kerettörvény a 2016. évi XXIX. törvény, az igazságügyi szakértőkről (Szaktv.). Ez mondja meg, ki végezhet szakértői tevékenységet, mi a kirendelés tartalma, mit kell a szakvéleménybe írni, hogyan működik a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, és mi a fegyelmi vétség.

A vizsgálat és a szakvélemény részletszabálya a 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a szabályait akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik. A díjat a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet állapítja meg: munkadíj és költségtérítés. A szakterületeket és a képesítési feltételeket a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet sorolja. A jogi oktatást és a jogi vizsgát a 10/2006. (III. 7.) IM rendelet szabályozza, a 7/2025. (VI. 30.) IM rendelet 2025. augusztus 1-jei módosításaival. A szakmai kredit-továbbképzés külön jogszabály: a 17/2025. (XII. 22.) IM rendelet. A MISZK Etikai Kódexe kamarai szabályzat; a megszegése a Szaktv. 93. § (1) bekezdés a) pontja szerint fegyelmi vétség, nem külön etikai út.

Névjegyzékbe vétel

Igazságügyi szakértői tevékenységet a névjegyzéket vezető hatóság engedélyez, kérelemre, meghatározott szakterületre (Szaktv. 5. § (1)). A jogosultság a felvétellel és az eskü letételével keletkezik (5. § (4)). Az eskü szövegébe beépül ez a mondat: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.” Az esküt a felvételt követő két hónapon belül kell letenni; határidőben elmulasztva a hatóság tizenöt napon belül törli a szakértőt (10. §).

A 5. § (2) bekezdése szerint felvehető, aki büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás alatt; a megjelölt szakterületen a rendelet szerinti vagy azzal egyenértékű képesítéssel és – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozata van; részt vett a jogi oktatáson és a jogi vizsgát letette, kivéve a rendeletben írt mentesülést; tagja a szakmai kamarának, ha a tevékenységhez a tagság kötelező; vállalja, hogy a hatósági kirendelésnek a törvényi kivételektől eltekintve eleget tesz; és nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt.

• Nem vehető fel, akivel szemben büntetőeljárás folyik, a magánvád és a pótmagánvád kivételével (5. § (3) a)).
• Nem vehető fel az sem, akit a Kamarából kizártak, a határozat véglegessé válásától számított öt évig (5. § (3) b)).
• A képesítés egyenértékűségét a 7. § szerint jogszabály vagy a névjegyzéket vezető hatóság állapíthatja meg.
• Informatikai szakterületen a gyakorlat szakirányúságát hatósági bizonyítvány igazolja; a kiállítás szabálya a 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet.

A szakértőjelölt megszűnése és a 159/D. §

A 2024. évi LI. törvény 2025. január 1-jén lépett hatályba, és megszüntette a szakértőjelölti időt. A hatályos feltétel a 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja: legalább két év szakirányú gyakorlat a képesítés megszerzésétől, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy doktori illetve tudományos fokozat.

A 159/D. § (1) bekezdése szerint a 2024. évi LI. törvénnyel megállapított 44. § (2), 47. § (2), 56. § (2) és az 1. melléklet 1.21. pontja a törvény hatálybalépése utáni kirendelésekre vonatkozik. A 159/D. § (2) bekezdése a hatályos szövegben nem tartalmaz rendelkezést. A (3) bekezdés szerint a Kamara által 2025. január 1-jéig szakértőjelöltként nyilvántartott személy jelölti ideje beleszámít a kétéves gyakorlatba. A (4) bekezdés szerint aki a hatálybalépés napján már kétéves jelölti idővel rendelkezett, a gyakorlatot teljesítettnek kell tekinteni, és kérelmére arra a szakterületre kell felvenni, amelyen a jelölti idejét töltötte.

Szakterületek, különösen az informatika

A 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 6. számú mellékletének A) része sorolja az informatikai szakterületeket. A hatályos megnevezések: 1. informatikai berendezések, számítógépek, perifériák és helyi hálózatok (hardver); 2. informatikai biztonság; 3. informatikai rendszerek tervezése, szervezése; 4. stúdiótechnika, multimédia területtel összefüggő informatikai tevékenység; 5. számítástechnikai adatbázis, adatstruktúrák; 6. szoftverek. A minta szakvélemény a 6. pont szerinti „szoftverek” szakterületet használja, mert a példa szoftverfejlesztési szerződés teljesítéséről szól.

A szakértő csak azon a szakterületen adhat véleményt, amelyre fel van véve. Ha a kérdés a szakterületén kívül esik, vagy a szakterületen belül olyan részterületre vonatkozik, amelyet nem gyakorol, és jogszabály nem hatalmazza fel, azt a kirendelés tudomásra jutásától számított öt napon belül jeleznie kell (Szaktv. 45. § (4) b)).

Kirendelés

A szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően jár el (45. § (1)). A kirendelés megnevezi a szakértőt, az ügyszámot, a tárgyat és a rövid tényállást; felsorolja a kérdéseket; megadja a szükséges adatokat; rendelkezik a díjjegyzék alapjáról és a letétről; megjelöli az átadott iratokat és tárgyakat; határidőt és előterjesztési módot ír elő; figyelmeztet a hamis szakvélemény büntetőjogi következményére és az eskü megtartására (45. § (2)).

Főszabály, hogy a szakértő köteles eljárni (45. § (3)). Kivétel, ha a 45. § (4) bekezdésében írt okot határidőben bejelenti. Az igazságügyi szakértőnek öt napja van a tudomásra jutástól; az egyéb szakértőnek tíz. Bejelentendő a törvényi kizáró ok, a kompetencia hiánya, a fontos akadály, ha más szakértő is kell, ha a határidő nem tartható, ha a kérdésben csak meghatározott szervezet járhat el, és ha a díj a letétet előreláthatóan meghaladja. Az utolsó esetben a még letétbe helyezendő összeget is meg kell jelölni. Ha a jelzést a szakértő önhibájából elmulasztja, a fedezetet meghaladó díjigényét nem érvényesítheti (45. § (2) d)).

Jogok, kötelezettségek, titoktartás

A szakértő a szakmai megállapításaiban nem utasítható (47. § (1)). Kérhet további adatot, iratot és vizsgálati tárgyat (39. § (1)). Ha a hatóság hatáskörébe tartozó intézkedés kell, haladéktalanul értesíti a hatóságot (39. § (2)). Ha az ügy érdemét érintő tényt észlel, amelyet a hatóság vagy a megbízó nem jelölt meg, azt jeleznie kell (39. § (3) és a 31/2008. IRM rendelet 12. §).

A titoktartás a 40. § (2) bekezdésében van: a tevékenység során tudomására jutott tényekről és adatokról csak a hatóságnak, valamint az adat kezelésére jogosult más szervnek vagy személynek adhat tájékoztatást. A személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítésére, valamint a tevékenység ellenőrizhetőségére kezelheti (40. § (1)). A célhoz kötöttség lezárásának időpontját a 42. § (4) bekezdése köti a kirendelés befejezéséhez. Az adattovábbításról vezetett nyilvántartást a 43. § (4) bekezdése szerint tíz évig kell megőrizni.

Összeférhetetlenség és kizárás

A Szaktv. 45. § (4) bekezdés a) pontja bejelentési kötelezettséget ír elő, ha a személyre nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn. Azt, hogy büntetőügyben mi a kizáró ok, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 191. § (1) bekezdése sorolja. Nem járhat el többek között, aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója; aki bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási állományának tagjaként járt el, és ezek hozzátartozója; aki tanúként vagy tanú segítőjeként részt vett; akit szaktanácsadóként vettek igénybe; és akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

A szakértő a kizárási okot a kirendelőnek haladéktalanul bejelenti (Be. 191. § (3)). A kizárásról az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság határoz (191. § (4)). A Kamara nem kizáró hatóság az eljárásban. Polgári perben a polgári perrendtartás saját kizárási szabálya irányadó, a döntés a bíróságé; a Szaktv. ötnapos bejelentési kötelezettsége a kirendelésre ettől függetlenül vonatkozik.

Határidő és díj

Büntetőügyben a szakvélemény előterjesztésének határideje főszabály szerint a két hónapot nem haladhatja meg, és egy alkalommal legfeljebb egy hónappal hosszabbítható (Be. 189. § (6)). Ha a díj letétbe került, és a kirendelő a szakértő jelzésére a letét kiegészítését rendelte el, a határidő attól a naptól kezdődik, amikor a szakértő a kiegészítésről értesül (31/2008. IRM rendelet 14. § (1)). Ha a kirendelő a jelzés ellenére nem intézkedik, a szakértő a kirendelés alóli felmentését kezdeményezheti (14. § (2)).

A 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a szakértőt munkadíj és költségtérítés illeti meg. A rendeletben írt összegek az áfát nem tartalmazzák; ha a szakértő áfafizetésre kötelezett, az áfa a díjon felül jár (1. § (2)). Az igényt a működés befejezésétől számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni, tételesen (1. § (3)). Gazdasági tevékenységnél számlát is ki kell állítani (1. § (7)). A munkadíj az I. melléklet szerinti díj (2. § (1)). Kivételesen magasabb díj járhat, a felső határ az alapdíj két és félszerese (2. § (2)). A tárgyalási megjelenésért jelenléti díj jár (3. §). A homály, a hiány és a saját hiba tisztázásáért, valamint a sürgetésre adott válaszért külön díj nem jár (8. § (2) és (4)). Saját műszer használatáért külön költségtérítés nem számítható fel (6. § (5)).

• A képzési hozzájárulás nem a szakértő bevétele. A kirendelő szerv utalja át a névjegyzéket vezető hatóságnak (Szaktv. 51. § (2)).
• Ha a kirendelő nem utalja át, a tartozás adók módjára behajtandó köztartozás (51. § (3)).
• A díjrendelet I. mellékletének forintösszegeit ez a jegyzet nem idézi: a vizsgán a szerkezetet és a 2,5-szeres plafont kérik, az aktuális tételt a hatályos mellékletből kell kiolvasni.

Felelősség: fegyelmi, polgári, büntető

Fegyelmi vétséget követ el, aki a tevékenységére vonatkozó jogszabályt, szakmai szabályt, kamarai szabályzatot vagy határozatot szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy a tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti (Szaktv. 93. § (1)). Ezt a szöveget a 2021. évi CXXII. törvény állapította meg, és a 2022. január 1-jén vagy azt követően elkövetett cselekményekre alkalmazandó. A 93. § (2)–(4) bekezdése hatályon kívül van. Az etikai kódex kamarai szabályzat, ezért a megszegése az a) pont alá esik. A jogerős vagy végleges határozatban elfogadott szakvéleményt a fegyelmi eljárásban szakmai szempontból nem lehet felülvizsgálni (93. § (5)).

A büntetéseket a 94. § sorolja: figyelmeztetés, írásbeli megrovás, jövőbeni tisztségviseléstől eltiltás, kamarai tisztségtől megfosztás, pénzbírság, a tagság legfeljebb két évig tartó felfüggesztése, kizárás. A pénzbírság felső határa az éves tagdíj tízszerese (95. § (3)). Öt éven belül a harmadik fegyelmi megállapítás kizárást von maga után (95. § (2)). Az eljárást a Kamara fegyelmi tanácsa folytatja le.

Polgári jogi kártérítésre a Szaktv.-ben nincs külön felelősségi fejezet. A kár a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért vagy a megbízási jogviszonyért való felelősség szerint merülhet fel, attól függően, kirendelésről vagy magánmegbízásról van-e szó. Büntetőjogi felelősség a hamis szakvélemény: a Btk. 272. § (2) bekezdés a) pontja szerint a hamis tanúzás szabályait kell alkalmazni arra, aki szakértőként hamis szakvéleményt ad. Büntetőügyben a büntetés egy évtől öt évig, ha az alapcselekmény életfogytiglan is büntethető, két évtől nyolc évig terjed (272. § (4)). Polgári ügyben három évig, különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek esetén egy évtől öt évig (272. § (5)). A gondatlan alakzat vétség, egy évig terjedő szabadságvesztés (272. § (6)). Szabálysértési, egyéb hatósági vagy fegyelmi eljárásban a 273. § az irányadó. A szakmai tévedés önmagában nem hamis szakvélemény.

A Kamara és a törlés

A Kamara tagja viselheti az igazságügyi szakértői címet, küldöttet választhat, tisztséget viselhet, és igénybe veheti a Kamara szolgáltatásait (65. § (1)). Köteles megtartani az alapszabályt és a szabályzatokat, megfizetni a tagdíjat, és részt venni a jogszabályban előírt szakmai képzéseken (65. § (2)). A tagság megszűnik, ha a szakértőt a névjegyzékből törlik vagy meghal (66. § (1)). Meg kell szüntetni, ha kizárták, a tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti, vagy a kötelező szakmai kamarai tagsága megszűnt (66. § (2)).

A névjegyzékből törölni kell többek között, ha a szakértő kéri; ha a felvétel feltétele már a felvételkor sem állt fenn vagy utóbb megszűnt, ideértve az eskü elmulasztását; ha hatósági kirendelésre szakvéleményt egy évet elérő késedelemmel ad; ha ugyanabban az eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget a kirendelésnek; ha a kamarai tagsága kizárás, tagdíjhátralék vagy egyéb ok miatt megszűnt; vagy ha meghalt (13. § (1)). A késedelem vagy az ismételt nemteljesítés miatti törlés után két évig, a kizárás után öt évig nem vehető vissza (13. § (2)).

Kétféle továbbképzés

A jogi továbbképzés a 10/2006. (III. 7.) IM rendeletben van. Az első képzés 24 óra, a rendszeres továbbképzés 8 óra (4. § (1)). A szakértő az első képzéstől számított öt éven belül, majd ötévente köteles a jogi továbbképzésre jelentkezni (6. §). Ehhez a továbbképzéshez nincs jogi vizsga. Az első képzést vizsga zárja; a részlete a következő fejezetben van.

A szakmai kredit-továbbképzés a 17/2025. (XII. 22.) IM rendelet. Felhatalmazása a Szaktv. 139. § (2) bekezdés b) pontja. Az időszak öt év, 40 kreditpont kell, ebből az első négy szemeszterben legalább 16, és legalább 25 százalékot a Jogakadémián kell teljesíteni (3. §). A tavaszi szemeszter január 1-jétől augusztus 31-ig, az őszi szeptember 1-jétől december 15-ig tart (2. § (3)). A Jogakadémia díja kreditpontonként 4000 forint; a külső rendezvény elismerése rendezvényenként 7500 forint (8. §). Külső rendezvényért óránként 1, rendezvényenként legfeljebb 8 kredit jár, és a regisztrációt 45 nappal előbb kell beadni (5. §). Az első időszak 2026. február 15-én kezdődik és 2030. december 15-ig tart (11. §). A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lépett hatályba (10. §).