Szakértői díj és adózás

A díj számítását a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet adja. Az adózás itt nem egy külön adóvizsga: az általános forgalmi adó a díjon felül jelenik meg, a képzési hozzájárulás pedig nem a szakértő bevétele.

Munkadíj és költség

A 3/1986. IM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a szakértői díj munkadíjból és költségtérítésből áll. A rendeletben írt összeg az általános forgalmi adót nem tartalmazza. Ha a szakértő az áfatörvény szerint áfa felszámítására kötelezett, az áfát a díjon mint adóalapon felül kell felszámítani (1. § (2)). A díjjegyzékben a munkadíjat, a költségtérítést és az ezeket terhelő áfát külön kell részletezni (1. § (3)).

A díjat a szakvélemény beterjesztésekor, legkésőbb a működés befejezésétől számított tizenöt napon belül kell a kirendelőnél érvényesíteni. Ha a tevékenység gazdasági tevékenység, a díjjegyzéken kívül számlát is ki kell állítani (1. § (7)). A kirendelő a díj összegét és indokoltságát ellenőrzi, és meghatározott visszaélésszerű tételeknél mérsékelhet (1. § (9)–(9a)), például ha a vizsgálatért és a megírásért külön-külön, indokolatlanul számítanak fel díjat, vagy a szakértői minőségből fakadó alapismeret elsajátításáért kérnek díjat.

A munkadíj az I. melléklet szerinti díj (2. § (1)). Kivételes esetben magasabb díj is megállapítható, például hosszabb tudományos vizsgálódás, egyesített szakvélemény, hétvégi, ünnepnapi vagy 18 és 6 óra közötti vizsgálat miatt. A kivételes munkadíj felső határa az alapdíj két és félszerese (2. § (2)). A tárgyaláson való megjelenésért jelenléti díj jár (3. §). Kiegészítő véleményért díj jár, a homály és a hiba tisztázásáért, valamint a sürgetésre adott válaszért külön díj nem (8. § (2) és (4)).

  • Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik külön díjjegyzéket nyújt be, kivéve az állandó szakértőt alkalmazó szerv több szakértőjének együttes véleményét (1. § (8)).
  • Büntetőügyben a kirendelt szakértő díját az eljáró szerv állapítja meg.
  • Saját műszer használatáért vagy beszerzéséért külön költség nem jár (6. § (5)).

Mi nem a szakértő jövedelme

A Szaktv. 51. §-a képzési hozzájárulást ír elő díjjegyzékenként a névjegyzéket vezető hatóság javára. A hozzájárulás nem része a szakértő bevételének: a kirendelő utalja át a hatóságnak. Ha nem utalja, adók módjára behajtandó köztartozás.

A szakértői díj a szakértőnél jövedelem. Hogy azt egyéni vállalkozóként, társaságként vagy más formában adózza, az az adózási formájától függ, nem a díjrendelet óradíjától. A jogi vizsga ezt a választást nem dönti el. Amit a vizsgán tudni kell: az áfa a díjon felül, ha az adóalany áfaköteles; a díjjegyzék és a számla nem ugyanaz; a képzési hozzájárulás nem bevétel.

Vizsgacsapda

  • Az áfát nem a munkadíjba kell belerejteni, ha a szakértő áfa felszámítására kötelezett. A rendelet kifejezetten felülről számítja.
  • A saját hiba kijavítása és a sürgető válasz nem külön díjas tétel.