Közigazgatási eljárás

Ákr.: hatósági eljárás

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint a hatósági ügy az, amelyben a hatóság az ügyfél jogát vagy kötelezettségét állapítja meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. A közigazgatási jog a közjog ága.

A szükségképpeni szakasz az alapeljárás. A jogorvoslat és a végrehajtás nem minden ügyben következik be. Sommás eljárás nyolc napos ügyintézéssel akkor van helye, ha a feltételek együtt megvannak: minden adat rendelkezésre áll, a döntés nem igényel mérlegelést, és nincs ellenérdekű ügyfél (41. §). Ha a feltétel hiányzik, teljes eljárásra kell áttérni. Automatikus döntéshozatalnak külön törvényi feltételei vannak (40. §).

• Szakértőt a hatóság akkor vesz igénybe, ha jelentős tényhez vagy körülményhez különleges szakértelem kell, és a hatóság azzal nem rendelkezik.
• Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni (71. § (2)). A szakhatósági állásfoglalás köti a hatóságot.
• Az ügyfél javasolhat szakértőt, de a kirendelés joga a hatóságnál marad. A külön nem szabályozott kérdésekben a Szaktv. irányadó (72. § (3)).
• A bizonyítási teher főszabály szerint azt terheli, akinek érdekében áll a tény bizonyítása; hivatalbóli eljárásban a hatóság tisztázza a tényállást.

Kp.: közigazgatási per

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) a bírósági szakasz. A bizonyításra a Pp. szabályait kell alkalmazni a Kp. eltéréseivel (78. § (1)). A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli (78. § (2)).

A 80. § a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértőről szól. Az ő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül, és ugyanazon szakkérdésben elsősorban őt kell alkalmazni. A bíróság kirendeli, és a korábbi írásbeli véleményt közli azzal a féllel, akivel azt még nem közölték. Ezt követően ugyanarra a szakkérdésre magánszakértőnek vagy más eljárásban kirendelt szakértőnek nincs helye. A megelőző eljárásban kirendelt szakértőre a Pp. kirendelt szakértőre vonatkozó szabályai irányadók.

Ha a megelőző eljárás hivatalból indult, és a fél a tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti, a bíróság a közigazgatási szervet kötelezheti a tényállás valóságának bizonyítására (79. §). Tárgyaláson kívül a pert akkor is el lehet bírálni, ha a perelőkészítésben elrendelt szakértői bizonyítás eredményét a felek nem vitatják (77. § (4)).