Polgári eljárás
A 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) a szakértőt a bizonyítás eszközének tekinti. A bíróság a véleményt szabadon értékeli, nem veszi át a szakértő a per eldöntését.
A per kerete
A polgári per szükségképpeni főszemélyei a felperes és az alperes. Az elsőfok két fő szakasza a perfelvétel és az érdemi tárgyalás. A perfelvétel lezárása után a kereset és a védekezés megváltoztatása szűkebb, ezért a szakértői bizonyítás indítványát is időben kell megtenni.
A szakértő díja és költsége perköltségként merülhet fel. A bíróság nem köteles a szakvéleményt elfogadni: értékeli, és ha aggályos, felvilágosítást kérhet, kiegészítést rendelhet el, vagy más szakértőt alkalmazhat.
- Szakértő alkalmazása: a fél indítványára, kirendeléssel vagy a törvényi feltételek mellett magánszakértői véleménnyel (300. §).
- A magánszakértői vélemény a fél megbízásán alapul (302. §). Ugyanazon szakkérdésre több fél csak egy magánszakértőt alkalmazhat.
- Kirendelt szakértő indítványozása után ugyanarra a szakkérdésre magánszakértőnek már nincs helye.
Vizsgacsapda
- A magánszakértő nem második bíróság. A véleménye bizonyítási eszköz, ha a Pp. feltételei megvannak; egyébként észrevétel maradhat.
Szakkérdés és jogkérdés
Gyakori polgári szakkérdés a cselekvőképesség, a belátási képesség megítélése, ahol orvosszakértő jár el, és a Ptk. gondnoksági szabályai adják a jogi keretet. Az informatikai perben a szakkérdés lehet a szoftver szerződésszerűsége, a hiba oka, a kijavítás mértéke. Az, hogy a szerződést megszegték-e, már jogkérdés: a szakértő a tényt és a szakmai következtetést adja, a bíró minősít.
A fellebbezés rendes perorvoslat, a felülvizsgálatot a Kúria bírálja el. A szakértőnek a tárgyaláson a feltett kérdésekre kell válaszolnia, nem új szakvéleményt improvizálnia.