Szakvélemény

Kötelező tartalom

A 31/2008. IRM rendelet 10. § (1) bekezdése négy tartalmi elemet ír elő: a leletet (a vizsgálat tárgya, az eljárások és eszközök, a tárgyban bekövetkezett változások), a módszer rövid ismertetését, a szakmai ténymegállapításokat, valamint a következtetéseket, köztük a feltett kérdésekre adott válaszokat. A Szaktv. 47. § (4) ugyanezt a gerincet ismétli, és hozzáteszi a korábbi vizsgálat értékelését, ha a kirendelés kiterjed rá, a módszertani levélre utalást vagy az attól eltérés indokát, és annak megjelölését, hogy a szakértő mely szakterületen jár el, illetve hogy eseti szakértőként jár-e el.

Az írásbeli véleményen aláírás, nyilvántartási szám és bélyegzőlenyomat kell. A bélyegzőn a név, az igazságügyi szakértői minőség és a nyilvántartási szám szerepel. Magyarország címere a bélyegzőn nem használható (47. § (7)). Elektronikus benyújtáskor a név és a nyilvántartási szám kötelező, a kézbesítés biztonságos elektronikus úton történik (47. § (9)).

• Együttes szakvélemény: több szakértő azonos véleményre jut és közösen terjeszti elő.
• Egyesített szakvélemény: több szakterület véleményét fogják össze (IRM 11. §, Szaktv. 47. § (8)).
• Papír alapú közös véleménynél minden szakértő teljesíti a formai kellékeket.
• Szervezetnél az ellenjegyzés azt igazolja, hogy a vélemény a tevékenységi körben és az eljárási szabályok betartásával készült (48. § (3)), nem a bíróság szakmai jóváhagyása.

Kiegészítés és vizsgálat

Kiegészítő szakvéleményt az eredeti kirendelésben nem szereplő új kérdésekre kell adni (IRM 13. § (1)). A homály, a hiány és az ellentmondás tisztázása a díjazás szempontjából nem kiegészítő vélemény (13. § (2), és a 3/1986. IM rendelet 8. § (2)). A sürgetésre adott válaszért és a saját hiba kijavításáért külön díj nem jár (díjrendelet 8. § (4)).

A vizsgálati tárgyat lehetőség szerint eredeti állapotában, roncsolásmentesen és utólag rekonstruálhatóan kell megvizsgálni. Ha a tárgy megváltozna vagy megsemmisülne, előzetes írásbeli hozzájárulás és rögzítés kell (IRM 5. §). A kérdéseken kívül eső, de az ügyre lényeges jelenséget haladéktalanul jelezni kell, és a további lépést a kirendelő rendelkezése szerint kell megtenni (12. §).