Alaptörvény

Szerkezet és alapjogok

Az Alaptörvény Nemzeti hitvallásból, Alapvetésből, Szabadság és felelősség című részből (ez az alapjogi rész, cikkekkel jelölve), Az államból (római számos cikkek) és záró rendelkezésekből áll. Az alapjogok a Szabadság és felelősség részben vannak. Első generációs alapjog például a szólásszabadság és a személyes szabadság. A XV. cikk tiltja a hátrányos megkülönböztetést többek között faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás és egyéb helyzet szerint.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve (24. cikk): felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját, és alkotmányjogi panaszt bírál el. Az alkotmánybírósági gyakorlat a szakértői vizsgálatot a szakkérdésre szorítja: a szakértő nem léphet a bíró helyébe, és nem terjesztheti ki a vizsgálatot a kirendelésen túlra pusztán azért, mert a tény érdekes.

• Az 1989. évi XXXI. törvény a régi Alkotmány módosítása volt, nem a mai Alaptörvény.
• Az Alaptörvény nem azonos a Bszi.-vel. A Bszi. a bíróságok szervezetét részletezi.

Bíróság, OBH, ügyészség

A 25. cikk szerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A bírósági szervezet többszintű. A legfőbb bírósági szerv a Kúria, amely a jogegységet is biztosítja.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 16. § (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, valamint a járásbíróság és a kerületi bíróság gyakorolja. A kerületi bíróság a budapesti járásbírósági szint elnevezése, a törvény együtt járásbíróságnak nevezi őket. A járásbíróság első fokon jár el. A törvényszék törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el, és másodfokon bírálja a járásbíróság határozata elleni fellebbezést. Az ítélőtábla a törvényben írt jogorvoslatokat bírálja el. Közigazgatási kollégium nyolc törvényszéken működik, a fellebbezéseket a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiuma bírálja el. Önálló közigazgatási és munkaügyi bíróság 2026-ban nincs.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács felügyeli ezt az igazgatást. Az OBH nem ítélkezik, és nem szakértői kamara. Az ügyészség az Alaptörvény 29. cikke szerint az igazságszolgáltatás közreműködője: képviseli a közvádat, és törvényben meghatározott további feladatokat lát el. Az ügyészség nem bíróság, a szakértőt nem az ügyészség nevezi ki a névjegyzékbe. A legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja.

Közjegyző és végrehajtó

A közjegyző a közjegyzőkről szóló törvény szerint közhiteles okiratot készít, és nemperes eljárásokat lát el. Nem bíró, és nem igazságügyi szakértő. A szakmai kamarája a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A szakértői vizsgán annyit kell tudni: a közjegyző közokiratot állít ki, a szakvélemény nem közjegyzői okirat, és a közjegyző előtti eljárásban is felmerülhet szakértő, de a névjegyzék és a fegyelem akkor is a Szaktv. és a Kamara rendje.

A bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint a végrehajtható okirat alapján foganatosítja a végrehajtást. Önálló bírósági végrehajtó, a szakmai szervezete a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. Nem szakértő, és a szakértői díj végrehajtása nem ugyanaz, mint a szakértői díj megállapítása. A szakértő a végrehajtási eljárásban is kirendelhető, ha a tényhez különleges szakértelem kell, de a végrehajtó nem lép a szakértő helyébe.