Gazdasági társaságok

A Ptk. Harmadik Könyve a jogi személyekről szól. A vizsga a gazdasági társaságok mellett az egyesület, az alapítvány és a szövetkezet alapfogalmait is kéri, mert a melléklet a jogi személyek alapítását és működését is említi.

Jogi személy és gazdasági társaság

A Ptk. 3:1. §-a szerint a jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. Saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönült vagyonnal, és az ügyvezetését ellátó szervezettel rendelkezik. A jogi személynek létesítő okirata van, és a nyilvántartásba vétellel jön létre.

A gazdasági társaság a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amely üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jön létre. A tag vagyoni hozzájárulásra köteles. A nyereség és a veszteség viselése a létesítő okirat és a Ptk. szerint történik. A nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet is végezhet, de a nyereséget nem osztja fel a tagok között, hanem a létesítő okiratban meghatározott célra fordítja. A TEÁOR statisztikai tevékenységi jegyzék, nem társasági forma és nem szakértői szakterületi lista.

  • Közkereseti társaság: a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért.
  • Betéti társaság: a beltag felelőssége korlátlan, a kültagé a vagyoni betétje erejéig korlátozott.
  • Korlátolt felelősségű társaság: törzstőke, törzsbetét, üzletrész. Az üzletrész a tagsági jogok összessége.
  • Részvénytársaság: az ügyvezetést az igazgatóság vagy a vezérigazgató látja el, a Ptk. szerinti irányítási modellben.

Egyesület, alapítvány, szövetkezet

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Nem gazdasági társaság: a célja nem az üzletszerű közös gazdasági tevékenység a tagok vagyoni nyereségéért. Gazdasági tevékenységet csak másodlagosan, a cél megvalósításához kapcsolódóan végezhet.

Az alapítványnak nincs tagsága. Az alapító az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására hozza létre, és ehhez vagyont rendel. Az alapítvány vagyona az alapítványé, nem az alapítóé. A kedvezményezett az alapító okirat szerint részesülhet a vagyonból, de az alapítvány nem oszthat nyereséget az alapítónak.

A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő jogi személy, amely a tagjai gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányul. A szövetkezeti részesedés nem azonos a kft. üzletrészével, és a tag a saját vagyonával főszabály szerint nem felel a szövetkezet tartozásaiért.

Szakértői társaság a Szaktv. szerint gazdasági társaság formájában is működhet, ha a törvény feltételei megvannak. A szakvéleményt akkor is a természetes személy szakértő készíti a saját szakmai felelősségével, a szervezet nevében, és a vezető tisztségviselő ellenjegyzi (48. §).

Vizsgacsapda

  • Az egyesület és az alapítvány nem kft. és nem bt. Az alapítványnak nincs tagja, az egyesületnek nincs törzstőkéje a kft. értelmében.
  • A szakértői intézmény nem azonos bármely betéti társasággal. Intézménynek a törvényben meghatározott szervezet minősül.