Adatvédelem

Alaptörvény és személyiségi jog

Az Alaptörvény VI. cikke védi a magánéletet, a magánlakást, a jó hírnevet, és biztosítja a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismerését. A személyes adatok védelméhez fűződő jog tehát alapjog, nem kamarai udvariasság.

A Ptk. 2:42. §-a az általános személyiségi jogot mondja ki: mindenki szabadon rendelkezik a személyiségével, és azt mindenki köteles tiszteletben tartani. A 2:43. § nevesíti többek között az életet, a testi épséget, az egészséget, a személyes szabadságot, a magánéletet, a magánlakást, a becsületet, a jó hírnevet, a magántitkot, a képmást és a hangfelvételt, a névviselést és a személyes adatokat. A képmás és a hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához főszabály szerint az érintett hozzájárulása kell (2:48. §). A jó hírnév megsértését a 2:45. §, a magántitkot a 2:46. § védi. A szankció lehet felróhatóságtól független elégtétel és, felróhatóság esetén, sérelemdíj (2:51–2:54. §).

• A szakértői vizsgálat során készült kép- és hangfelvétel személyiségi jogot érint. A kirendelés nem jelent korlátlan nyilvánosságot.
• Az ügyirat közzététele a titoktartást és a képmáshoz való jogot is sértheti.

GDPR és Infotv.

A GDPR szerint érintett az azonosított vagy azonosítható természetes személy. Adatkezelés minden művelet az adaton: gyűjtés, rögzítés, tárolás, továbbítás, törlés. A célhoz kötöttség szerint az adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezelhető. Az adattakarékosság szerint csak a célhoz szükséges adat kezelhető. Különleges adat többek között az egészségügyi adat és a biometrikus adat.

A kirendelt szakértő adatkezelésének jellemző jogalapja a jogi kötelezettség, nem a hozzájárulás. A hozzájárulás önkéntes vizsgálatnál jöhet szóba, és annak önkéntesnek, konkrétnak, tájékoztatáson alapulónak és egyértelműnek kell lennie. A Szaktv. 42. § (4) bekezdése sorolja, mikor minősül befejezettnek a kirendelés vagy a megbízás az adatkezelés korlátozása szempontjából, például ha a díjat jogerős vagy végleges díjmegállapítás alapján megfizették, vagy a szakértőt felmentették vagy kizárták. Ezt követően az adatkezelést korlátozni kell. A szakértő az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított tíz évig őrzi (43. § (4)).

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) a személyes adatok kezelésének magyar kerettörvénye, és a közérdekű adatok megismerését is szabályozza. A hatóság és a bíróság adatkezelésére az Infotv. és az ágazati törvények együtt irányadók. A felügyeleti hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; az érintett panasszal hozzá fordulhat, és bírósághoz is. A szakértő nem a NAIH, és nem hozhat nyilvánosságra ügyiratot arra hivatkozva, hogy az közérdekű adat.